Thononi varosliget

Vasarnap is dolgoztam sajnos, igy csak a délutani alvas utan tudtunk elmenni ismét. Uticélunk eloszor a Ripaille erdo és arborétuma volt, ami tolunk autoval kb. 5 perc. Amikor meglattuk a parkolo allapotat, gyorsan visszafordultunk. Hiszen valami kihalt helyet keresunk pont, azt gondoltuk, hogy strandolnak az emberek, olyan meleg volt. Sajnos tévedtunk, nagyon sokan akartak emberektol messze lenni, igy a Ripalle erdo dugig volt maganyra vagyokkal :).
Igy dontottunk a thononi Varosliget mellett.
A parkolo itt sem volt ures, de egy fokkal jobb volt a helyzet. Itt kulonbozo turista-utvonalak kozul lehet valasztani, a 3-tol 5 kilométeresekig. Mi persze a legrovidebbet valasztottuk, hiszen Tomika gyalog volt; és csakis ugy volt hajlando elindulni, hogy ugy tudta, hogy futni megyunk :). (Mondom én, hogy Forest Gump)
Természetesen a dimbes-dombos utvonalon o még lejtonek folfelé is szalad, hat még lefelé. Nos ezt az egészet pont neki talaltak ki, ugyanis itt egészség-turautvonalnak is hivjak, a sok uton-utfélen fellelheto "tornaszer" miatt. Ez nagyon kapora jott neki, imadta. Eloszor is fuggeszkedni kellett, amit -szamomra is igen meglepo modon- nagyon sokaig csinalt.
Aztan persze apa elkapta, de o ujra szerette volna csinalni.
Utana pedig még a magasabbikra is fol kellett ot tenni, kulonben nem jon tovabb :).
Késobb talalt maganak egy szuper sziklat is, ahova sikerult teljesen egyedul kisebb nagyobb egyensulyozasokkal, segitség nelkul folmasznia :). Mondhatom, hogy latszott rajt, mennyire buszke magara. Nagyon édes volt :).
Apa pedig mondanom sem kell legalabb 3x olyan buszke volt ra. Na persze én is :).