Egyre jobban biciklizik, még egyelore csakis a kicsi 3 kerekuvel
, hogy szokja a pedalozast, és az egyensuly hianyat, hiszen nemsokara attérunk a nagyobb bringara :).Mielott hazamentunk volna, még beugrottunk a kempingbe itteni nagyszuleihez, ahol még egy jo nagyot jatszoterezett.
Sajnos nagyon sok a neveletlen gyerek, lassan utalom beengedi akarmelyik jatszotérre. Persze a neveletlen gyerek oka a neveletlen szulo, azaz inkabb a csinald csak amihez kedved van fiam, én addig lefetyelek a Mancival. Es kozben le sem kakilja, hogy az o draga fia éppen lokdosi a kicsiket, vagy ordenaréul beszél, stb. Ez van sajnos, ez az élet, ezért kell még sajnalatosabb modon belenevelnem Tomikaba is: "Ha valaki megut, uss vissza, de jo nagyot!!!"
Es azt még nem is irtam, hogy a mai napon példaul hogyan ért véget a jatszozas. Megjelenik egy nocske (nem minositeném), egy kislannyal. Tomikam (ebben a korban van ugye), fut feléjuk és mondja nekik a magaét: "Ne szallj fol!" "Nem a te hintad, hanem az enyém!" stb., stb. De a magyarazason kivul semmit nem csinalt. En persze kozben messzebbrol (elfutott) mondom neki, hogy "Gyerek vissza kisfiam, a jatszotér mindenkié, stb!" Az a nocske én nem tudom mit szolt be neki, és eleinte nem is gondoltam, hogy valami durvat mondott. Tomika visszaszaladt, folkéredzkedett hozzam, és bebujt a nyakamba. Gondoltam a noci mondta neki, hogy nem mondjon ilyet, vagy valami hasonlo. Amikor megkérdeztem, mit mondott neki, égtelen orditasba kezdett. Csak sirt és sirt, vigasztalhatatlanul. Es az csak rosszabb volt, ha valaki mondta neki, hogy "Semmi baj, stb." Igy gyorsan elsétaltam vele. Ilyet csak akkor csinal az én dragam, ha valaki gonoszul szol hozza direkt. Egy szo mint szaz, remélem ott lesz, ha legkozelebb megyunk, az bizti, hogy most nem az én fiamnak lesz kedve bogni...
Persze nem tartott sokaig, o mar régen elfelejtette, én annal kevésbé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése