Kultúrálódás

Orvos-ház

Ez a neve a helyi találmánynak, ami tulajdonképpen orvosi ügyeletet jelent minden este 20 órától. Ez nem a sürgősségi, csak egy általános orvos tart ügyeletet a kórházban. Már nem először kímélt meg minket hosszas szenvedésektől. Tomika a fülére panaszkodott, tegnap délután, márpedig ha ő panaszkodik, akkor az azt jelenti, hogy az nagyon fáj, mert ő inkább nem szól, de nem akar orvoshoz menni.

Az általános orvos 2 nappal későbbre tudott volna időpontot adni, amit én nem fogadtam el, mert egy fülgyuszival ellenni 3 napig bizony kemény dolog. 

Tehát tegnap este elmentünk, először anyósékhoz letettük a kicsit -apa Fehéroroszországban van-, majd irány az ügyelet. Még szerencse, hogy a doki 1 órát késett, mert a várakozás alatt volt ideje kifolyni a fülének, tehát megkönnyebbült :). Közben -még ott is- egy arab megpróbált minket Jézushoz téríteni, ami elég vicces volt, de persze nem nyitottam vitát, volt ott egy különös pár egy kisbabával, aki elvileg beteg volt, de mivel túl sokat kellett várni elmentek (???)....

Egy szó mint száz, most itthon melengetjük Tomci fülét, cseppentünk, és várjuk haza apát nagyon de nagyon!!!!

Furcsa lesz neki, mert ott Minszkben relatív jó ideje volt száraz, stb. itt meg már 2 napja esik a hó, és meg is marad... :)

Szobatisztasag

Pénteken, mialatt az elozo bejegyzésemet irtam szépen kinyitottak az autonkat, és jol folforgattak benne mindent. Elvitték az auto zoldkartyajat; ami természetesen egy jo késoi elalvast eredményezett... 

Masnap reggel jottek anyosomék (parom ilyenkor természetesen kikuldetésen van Ferhéroroszorszagban), akik elotte korbejartak a haztombot, és kb. 10 méterre az autotol egy pinceablakban minden papirt és cd-t megtalaltak folstocolva. Ennyit a rossz dolgokrol, amik jol végzodnek. :) 

Persze tettem egy bejelentést a rendorségen; hiszen kb. 1 honapja loptak el az elektromos bicajomat, két hétre ra foltortek 3 pincét, ra egy hétre elloptak egy masik bicajt is, és most ez. Gondolhatjatok, mennyit szamitott a rendoroknek ez az egész, nem is értem mire is jok ok, annak ellenére, hogy halal komolyan én tisztelem a becsuletes rendoroket, akik komolyan veszik a munkajukat, és tényleg az életuket kockaztatjak a mai vilagban, ahol mindenkinél lehet egy-egy kés, és szinte mindenki gunyt uz beloluk.Még jo, hogy itt Franciaorszagban még léteznek a csendorok, akik a hadsereghez tartoznak, veluk senki nem viccel, de persze ok ilyesmivel nem foglalkoznak...

A fontos tény viszont, hogy Matyikara véltelenul elfelejtettem raadni a pelusat péntekrol szombatra virrado estén(11.12.16-17), és bizony a kisgatya szaraz volt reggelre. Oregszik a kis fiucska...

Téli szunet

Bizony, elkezdodott. Es meg kell hagyni, nem panaszkodom, bizony jo lesz nem fol-lemaszni 4x a 4 emeletet naponta egy magat cipelteto -sokszor bombolo- nemkorszakossal. :))))))

Félre téve a viccet, neki sem lehet egyszeru, allandoan le-felmaszni "ugymond" a semmiért, hiszen "csak" a teso jon haza. :p

A mai nap aztan emlékezetes lesz, az tuti. Nem csak a szunet miatt, de az idojaras miatt is. Evianban 118km/h-s széllokéseket mértek, ami kb. azt jelenti, hogy vizszintesen esett az eso. Nalunk nem redonyok, hanem spalettak vannak az ablakokon, amit kénytelen voltam becsukni, mert magatol belokte a vihar, de ez még mind semmi, mert a szél a becsukott redonyon és ablakon keresztul is képes volt lengetni a fuggonyt :). Kellemes volt!

A hegyekben természetesen havazott, innen lentrol (450m) lehetett latni az 1000-2000m-es magassagu hegyeket, ahogyan a ho omlott rajuk. Allitolag a hétévégén hozzank is megérkezik, majd meglatjuk mi lesz ebbol.

Megemlitendo tény, hogy Matyikam kezd kilabalni a nemkorszakbol. Es mondhatom a dac nélkul egy igazi foldre szallt angyal, csuda jo kisfiu. :) Mostanaban egyre tobbet hallani "jo, anya". Hirtelen ezt nem is igen tudom lereagalni, persze egy olelés és egy puszi megoldja a szo-gondokat.

Egy dolog az, ami még mindig kicsit félelemmel tolt el, ez a két teso kozotti kapcsolat. Kifejezetten Tom és Jerry jut eszembe roluk. Sokszor a kicsi provokal, addig, amig siras nem lesz belole. Amikor pedig nem a kicsi, akkor természetesen a nagy. Néha sikerul eljatszaniuk csondben, de akkor surun megyek rajuk pillantani, hiszen baromi fura, hogy nincsen nyivakolas :). 

A gyerek-pszichologus szerint ez nemsokara el fog mulni, amit szibol remélek, és még ha kicsit tulzas is amit szeretnék (egy szuper teso-kapcsolatot), egy elfogadhatoval is megelégednék, személyes testvér kapcsolati tapaszatlataim miatt. Még a rossz is jobb, mint a kozombos. Mert azon lehet javitani bocsanatkéréssel, kibeszéléssel, stb. Tehat mélyen a szivemben mindig vagyom arra, hogy nem csak tesok, de jobaratok is legyenek egyszer, remélem szivbol, hogy sikerul, mi mindent megteszunk ezért...

Szokásos zarándok utunk: a Télapó ház

Angyalok

Bizony, léteznek. Vannak olyanok, akik köztünk élnek, és mássá teszik az életünket, mint amilyen nélkülük lenne. És hála az égnek vannak olyanok is, akiket nem látunk, és ők vigyáznak földi társaikra.

Köszönöm annak a láthatatlan angyalnak, aki vigyázott december 9.-én az egyik földi angyalra, az egyetlenre, akit én is ismerhetek. Köszönöm, hogy itt maradtál velünk, és bármennyire is szörnyű világban élünk, KÉRLEK MARADJ MÉG  NAGYON.NAGYON SOKÁIG VELÜNK

DRÁGA ÉDESANYÁM

Köszönöm, hogy megszülettem, és hogy ismerhetlek, bizony nem sok ember van a világon, akinek szerencséje van földi angyalt ismerni. Ezt is köszönöm. És MINDENT, de legfőképpen, hogy vagy, és hogy ezzel az egyszerű ténnyel életem legszebb Karácsonyát élhetem, habár nélküled, de tudva, hogy VAGY.

Karácsony és készülődés

Megint eljött  a készülődés időszaka, amit nagyobbik kicsi fiam már annyira várt: a karácsonyfa díszítése. Mi mindig december első hétvégéjén díszítjük föl, hogy sokáig tudjuk csodálni. Persze kikerül a jászól is, amit ugye minden évben el kell magyarázni, hiszen itt csak a Télapó jön december 25.-én, és úgy gondolom, hogy a nem hívő családokban nem is tudják a gyerekek, hogy mit is ünneplünk Karácsonykor. Itt ez egy nagy pénztárca ürítő gyerekek ünnepe, minél több minél nagyobb ajándékot vegyünk a gyerekeknek. Én ebben nem veszek részt, először is nem hívőként akkor is elmesélem nekik, mit is ünneplünk, mivel ezek tények, történelmi tények, mi ezt így tanultuk még anno. Az, hogy Jézus kinek volt a fia, stb. az már a vallás alá tartozik. Ajándékok is várják őket természetesen, de nem pénzben és mennyiségben számoljuk...

Nálunk a Télapó hozza az ajándékokat, de természetesen tudják, hogy Magyarországon a Jézuska jön, hiszen túl sok dolguk lenne csak egyedül :).

Íme tehát az idei dekorációnk, új darab a kis világító házegyüttes, mert nem bírtam megállni, és főleg mert mivel tavalyi termék volt, ezért félárazták :P.

Mattéo: jóságok és rosszaságok

Brownie készítés előtt al-séf öltözékben :)

Nos akkor kezdjük a rosszaságokkal, hogy jó szájízzel fejezzük be a róla szóló részt.

Az is egy kis gond, hogy túl okos. Az is, hogy második, és hogy ezt a kettőt kombinálja. Azaz nézi/látja/megfigyeli a testvérét, és okosan kihasználja, hogy azt, amit a bátyusnak szabad, azt igenis neki is legyen szabad. Állandó figyelmet igényel (tegnap előtt a bézs színű falra vastag fekete filccel másfél méteres csíkot húzott, illetve mellé biggyesztett egy 20cm átmérőjű körtét; valamint tegnap rásétált a laptopomra-> nem, nem éppen manikűröztem, vagy regényt olvastam :P), és nem igazán tart a szankcióktól. Ha azt mondjuk neki, hogy ne csináld ezt vagy azt, mert megtudja a Télapó, akkor mindig valami olyasmit válaszol: "Majd kiveszem az ajándékot a szánkóból!", vagy pl. a krampusz is elkíséri a Télapót, akkor "majd elmegyek tőle". Mindezek így hallva/olvasva először viccesnek hangzik, de miután már ez lassan egy éve tart (igen, egy éve is már kb. így tudott beszélni), kezd hosszú lenni a NEM korszak. Január 26.-án betölti a 3. életévét, remélem egyik napról a másikra vége szakad ennek. Mert bizony ha elvesszük tőle a hisztit és az ellenkezést, ő egy csodálatos kisfiú. Kövezkezik a jóság-rész:

Már október eleje óta próbálkoztam a bilire szoktatással, sajnos sikertelenül. Viszont pisivel kapcsolatban egy nap konkrétan elhatároztam, hogy VÉGE a pelusnak. Elkezdtem levinni az iskolához is pelus nélkül, amikor mentünk Tomciért. Kb. egy hét kellett ahhoz, hogy a délutáni és az esti alváson kívül szobatiszta legyen. Ez is fantasztikusan gyorsan sikerült. Aztán egyik nap véletlenül elfelejtettem a délutáni alváskor ráadni a pelust. Száraz maradt. Már nem is kérte utána. Maradt a kaki. Ezt viszont semmiképpen sem akarta a bilibe végezni. Mondhattam bármit, maradt az "Anya, kakilnom kell, add vegyünk föl pelust!". Hetekig ez ment. Míg végül 2011 november 29.-én anyósommal el nem döntöttük, hogy amíg délután alszik Maty, addig elmegyünk bevásárolni karácsonyra. Ezért addig apósom vigyázta az álmát.

Pont abban a fázisban volt már napok óta, hogy se a pelusba, sem pedig a bilibe nem akart vécézni. Konkrétan blokkolta magát, 3 nap telt el 2 kaki között. A karácsonyi bevásárlás napján utolsó utunk a gyógyszertárnál ért véget direkt, hogy vegyek neki vazelin kúpot. Amint leparkoltunk a gyógyszertár előtt, apósom telefonált: "Matykó fölébredt az előbb, pisilni kéredzkedett ki (más ez is becsületére váljon, hogy ezért külön fölkel 2 és fél évesen), a vécé mellé hányt (ennyire volt tele szegény kis drága), majd kakilnia kellett. Én meg mondtam neki, hogy velem csak a vécébe tudsz, mert nem tudom hol tartja anya a palusokat (ez igaz is volt). Erre belekakilt a vécébe - nehezen persze, és utána mondta nekem "papi, nekem vissza kell mennem lefeküdni, de te is menj aludni a kanapéra!"

Ezzel el volt intézve a kakilás gondja. Persze kakilás előtt többször mondta a vécén ülve/nyögve, hogy "féjek a kakitól!", de mégis sikerült neki. November 29.-től fogva (bizony, a blog miatt fölírtam a naptárba is :))) az én kicsi fiam nagyfiú lett. Nagyon, de nagyon büszkék vagyünk rá!!!!!

Drága, angyali testvérek...

... 5 percig :P!!!!!!

Csokimiki nyalókázás közben

Ismét Rovoré

Ez alkalommal anyósomékkal voltunk a Rovoré parkban. Ez az a bizonyos park, ahová akármikor megy az ember, soha senki nincsen, mert alig ismeri valaki. Én is csak az óvodával fedeztem fel, és mutattam meg apának, aki szintén nem ismerte, pedig itt született :).

Zselé

Íme ez is eljött: kisfiam zselézni akarja a haját. Nála ez nagy lépés, hiszen utálja az ilyesmit. Biztosan Ysaline, kis barátnője is közrejátszik ebben, minden nap az iskola kerítésénél vár minket reggel a 4 éves kishölgy, csak egy puszi erejéig, amíg elkíséri a nővérét az iskolába :)))).

Manga

Nem meséltem még az iskolán kívüli különórákról, amiken Tomi részt vesz. Az egyik a trambulin, amit néha szeret, néha nem. Ugrálni imád, figurákat csinálni kevésbé :). Nem hiszem, hogy jövőre folytatni szeretné :s. Ez úgymond az elejétől fogva bevált.

A másik különóra, amire jár, az a manga rajzolás. Ebbe véletlenül keveredett bele. A szeptembert a plasztik művészetek órával kezdte. Első óra szuper volt, a másodikon széndarabbal rajzoltak. Ő egy rácsot rajzolt, egy hirdető-táblát. Kérdeztem tőle, hogy mindenki ezt rajzolta-e, vagy esetleg olyan valamit kellett rajzolni, amit ott láttak a teremben. Tomci szerint mindenki virágot rajzolt, de ő nem tud. Én kicsit bepipultam, hogy elvileg egy tanárnak a tanítás a feladata, és az is, hogy növelje a tanítványa önbizalmát. Eleve nem volt kicsit sem szimpi a tanár, párom konkrétan tenyérbemászónak találta :D. Tomci pedig (és ez volt a fő indíték), már nem akart menni. Ezért kivettem őt onnan. Aki az adminisztációval foglalkozott ott, ő tanácsolta, hogy ha szeret rajzolni, akkor próbálja ki a mangát -persze, a pénzt nincsen nagyon kedvük visszaadni-. 

Gondoltam, hogy ez aztán vicces lesz, soha még nem hallott/olvasott mangát a fiam, nem is szereti az erőszakos filmeket. Még egy Pokémont sem látott. 

Ez viszont azonnal bejött, mert a tanárnő amellett, hogy a mangával kapcsolatos dolgokat is tanítja nekik, a különböző technikákat kínai tintával, hagyja Tomcit pl. vonatot rajzolni.

Szépeket rajzolnak, itt rajzolt életében először egy nem pálcika-lábú hapsit, farmeres volt :).

Íme a csoport által kiállított képek, írások előtt a kis fogatlan:

Másfél órás gyurmázás

Ennyit még soha nem gyurmáztunk egy huzamban: másfél órát gyúrtunk :). Ennek sok muffin és egy ilyen különleges 5 szemű űrlény lett az eredménye :).

Fogas kérdés

Október végén megérkezett hozzánk először a kisegér. Az iskolában esett ki Tomci első foga, alul, ahogyan a mellékelt ábra is mutatja :). Gondosan eltette egy zsepibe, a zsebébe, és utána büszkén mutogatta, hogy nem is kell szétnyitnia az állkapcsát, hogy szívószállal ihasson, a lyukon bőven befér :))))).

A fönti képen Mamiéknál őrültködnek, majonézes tonhalevés közben. Ez a kaja kivételesen mindkettejüknek a non plus ultra :P.