Ígértem, hogy elmesélem ezt a hosszas betegséget.
Mikor a téli szünet 2. hetén hazajöttünk, szerdán, kezdett minden helyre jönni. Vasárnap Tomtom panaszkodott egy kicsit, hogy fáj a hasa, de semmi több nem történt. Hétfőn elvittem reggel az iskolába fél 9-re szokás szerint, és 10-kor már hívtak is, hogy menjek érte, mert hányt. Természetesen hazahoztuk. 2 napnyi rizs-evés elég volt a haskó halyreállításához, minden okés lett. Persze mi is elkaptuk a hasi vírust (még Matykó is), de azért hozzá képest jól viseltük.
A hét nyugodtan telt, kedden nem ment suliba, szerdán ugye nálunk nincsen tanítás (soha), csütörtökön már mehetett is.
A következő héten hétfőn ez megint megismételődött, így megint 2 napig nem ment, majd csütörtökön ismét. Ezen a héten hétfőn megint ez történt, de most a rutin miatt -mivel tudtam, hogy amúgy mindenok- délután már elvittem, és kedden is.
Viszont a sűrűsége miatt most kértem a dokit, hogy vizsgáljuk ki, hiszen nehogy valami konkrét gyomor baja legyen, én inkább a pszichológiai problémákra gondolok (uzsit többször elvették tőle osztálytársak, ill. mostmár nem, de mindig kérnek tőle), mindenesetre ki kell zárni a szervi bajt. Tehát székletmina-vétel történt, hétfőn megyünk hasi ultrahangra, és 2 hét múlva pedig egy gyerekorvos nézi meg őt. Bizony, 2 hét, ekkorra kaptam időpontot a gyerekorvostól, ezért járnak nálunk a gyerekek is az általános orvoshoz általában. Most viszont a dokink mondta, hogy szeretné, ha egy "specialista" is látná.
Konklúzió eddig:
Most Tomci jól van, még mindig nem szeret iskolába menni, azt mondja, mert unalmas. Meg persze sokkal jobb othhon lenni... Viszont kedve van új sportot kipróbálni, íme: box vagy rögbi :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése