Végre újra találkozhattunk. Sajnos a betegség jól beleköpött a levesünkbe, és mondhatom, hogy a 7 napból 7-et (és persze még utána itthon is) ágynak dőlve töltöttük. Elsőnek én kaptam el a -szerintünk- influenzát. Én sosem vagyok lázas, talán ha 5x voltam lázas életemben, mindenestre mindegyikre emlékszem. Nos most 3 napig alig bírtam fölkelni az ágyból. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy szüleimmel voltam, és így ők tudtak a gyerekekkel foglalkozni, komolyan nem tudom, hogyan csináltam volna egyedül... köszönöm utólag is nekik. Tudom, szükség törvényt bont, de a gyerekeknek így biztosan jobb volt.
Utána Tomci kapta el természetesen, és ő is nagyon belázasodott. Nekik szerencsére még indulás előtt fölirattam, és ki is váltottam az antibiotikumokat, így be is adhattam neki. Sajnos azonban az influenza vírusához abszolut nem ér sokat az antibio, de azért beadtam neki, így legalább a mellékbetegségeket talán elkerültük. Matykó most is hősiesen nem kapott el semmmit, ez a kispasi egy megtestesült immunrendszer :))). Talán csak köhögcsélt, de semmi egyéb.
Mindezen betegségek ellenére két láz között elmentünk az állatkertbe is, és szüleim szülinapomra elvittek minket Zalakarosra egy termálhotelbe, ami nagyon kellemes volt, csak ne lett volna ez a fránya betegség, ami belerondított az egészbe. Ezt is köszönjük nektek így utólag is!!!
Sajnos nagyon hamar elszaladt ez az egy hét, és sajnos még nem tudjuk mikor tudunk legközelebb találkozni :(...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése