Elso 3 dimenzios ultrahang

A képek utan néhany meghokkento adat:
Most vagyunk 29 hetesek. A méretei szerint egy 33 hetes magzatnak felel meg.
Eloszor is mert mar most 2 kg, tehat ha elérjuk a 40. hetet, akkor lesz 4 kg is kb. Masodsorban 30cm.
Illetve a kulonbozo méretei, és azoknak a kora méretileg:
Fejszélesség: 80.13mm -->32 hetes magzat
Has kerulete: 277.19mm --> 32 hetes és 4 napos magzat
Combcsont hossza: 64.58mm --> 34 hetes magzat

Konnyen bement a kismano, de kijonni hogy fog???? :)))))

Készulodés a tesora

Egy kicsit mesélek akkor errol az izgalmas idoszakrol, amit ugy élek meg, mintha ebben az évben (vagy ha nagyon szigoruan vesszuk, akkor jovore) két Karacsonyom lenne.
2. gyerkocunk hivatalosan februar 2.-ra van kiirva, amit a 3D-s ultrahang mar januar 28.-ra becsult. Ez inkabb latszik helyénvalonak, de inkabb ezt is elobbre hoznam, ha tudjuk, hogy Tomika is lett volna 4 kg szuletéskor, ha még kivarja a 2 hetet. Tesojaval detto ez a helyzet. Egy honappal ezelott volt ugye 1.2kg és kb. 23 cm. Ha ugy szamoljuk, hogy a 6. honaptol 1 kg-t hizik naponta, akkor inkabb nem is szamolom mekkora lenne, de a doki szerint a normal babak folso kategoriajaba tartozik. :)
A szobajaval nagyjabol készen vagyunk, mar csak egy szép nagy posztert kell talalnom neki az ajtajara. Most le lett festve szép fehérre, de inkabb tennék be neki valami vidam képet ra.
Es akkor jojjon most, amilyen volt a szoba:
Jobb oldal -->
Bal oldal -->

Ilyen lett
Jobb oldal -->(elég sotét, de a lényeg latszik: elég sokat valtozott)
Bal oldal -->
A minta kozelrol -->
Ez pedig az, hogy én milyen lettem 6 honapos terhes koromra :))))(azért annyit nem valtozott, mint a szoba, csak a hasam...hala az égnek :p):

Amugy sem én vagyok a képen a fontos :p:)...

Ne igyunk elore a medve borére :(

Sajnos tul korai volt az orom a gyogyulast illetoen :(. Folytatodik a kohogés, orrdugulas, natha, stb.
Ez a kics csacsi pedig az istennek sem akar orrot fujni. Eddig mar 2x probalta meg sikerrel, de abba is maradt, fél a hangjatol :o. Napkozben szinte nem is kohog, de az orra folyik. Torolni kell neki, aminek kovetkeztében természetesen ugy néz ki, mint Kamilla bohoc, vagy inkabb a piros hatsoju pavianhoz hasonlitanam az orra szinét. Mostmar ott tartunk, hogy meg sem akarja torolni :(.
Ejjel pedig kohog, hiszen nem tud lebegot venni az orran, igy marad a szaj, és gondolom a torka szép piros.
Mi baja van? Holnap délelott megtudjuk, kicsit hamarabb elhozom az ovibol, és irany a doki.
Istenem, hogy mit nem adna egy szulo, ha atvehetné tole a betegséget...
Azért hogy ne csak a szomorkas hirek alljanak itt, essen hir egy iszonyu nagy dologrol: Tomikam almat evett!!! Mikor kicsi volt, mindig én reszeltem neki almat, soha 1 gramm mukajat nem kapott. Szereti is a zoldségeket, és szinte még parolva is inkabb megeszi, mint barmilyen fajta gyumolcsot :(. Szomoru is vagyok egy kicsit emiatt, de soha nem eroltetem, eddig mindent, amit maga kostolt meg, azota is kostol, még olyan lehetetlen dolgokat is, mint a citrom, az uborka, olivabogyo :p.
Az oviban pedig 10 orainak mindig gyumolcsot kapnak, attol fuggoen, hogy melyik szulo mit visz. Ez lerendeztuk egymas kozott, mindig van valaki -természetesen mindig ugyanazok-, aki visz. Es azota Tomtom kostolgatja a gyumolcsoket. Még a banant is :).
Multkor pont mesét nézett a szamitogépen, én meg almat majszolva (ja igen, 2. terhességem errol hires, 4 alma/nap nem meglepo, Tomtommal a savanyukaposztaval voltam igy) mellé ultem a foldre. Hat nem kikapta a kezembol??? Nem hittem a szememnek :).
Itt pedig orokos kis konyhaséf segédem, amint mixel. Olyan kis draga, mindenben segit, még akkor is, ha nem kéri meg az ember, mint pl. itt is.


Mese, mese, meskete egy kicsit a pocilako kisbabarol.
Nem tudom, hogy viselkedésileg is ennyire kulonbozoek lesznek-e Tomikatol, de az tuti, hogy belul teljesen ellentétesen viselkednek :). Tomikat késobb kezdtem el érezni mozogni, o mar szinte a 4. honap elején "kopogtatott". Tomika szinte mindig zen allapotban alukalt, ki kellett hasznalni az alkalmat a pocinézésre, amikor ébren volt. Tesojanal meg azt nehéz megallapitani, mikor alszik. Lassan mar arra a gondolatra vetemedtem, hogy lehet, hogy nem is alszik abszolut :p. Most pl. igen. De eddig minden egyes ultrahangon ébren volt, legutobb alig lehetett elkapni a szivhangot egyenletesen, mert egyszeruen a doki képtelen volt raklikkelni a szivére, annyira mozgott.
Mar csak abban reménykedem, hogy akkor kint is ellentétesek lesznek, azaz Tomika ott bent aludt allandoan, kint pedig inkabb a duracell nyuszihoz lehetne hasonlitani, remélem tesoja ezek utan jol el fog faradni a 9 honap maraton utan, és tényleg csak enni meg aludni fog :))))).

ui.: Koszonom Gabiéknak és Miacskaéknak, hogy irtok mindig. Nagyon jol esik, és nagyon rostellem magam, amiért ezt nem tudom elmondani magamrol...

Katasztrofalis surgosségi betegellatas

Ezt az asztmas rohamot akkor csak egy kicsit bovebben kifejteném.
Kezdjuk azzal, hogy apa elutazott dél-Koreaba 3 hétre, melybol ketto abba esett bele, amig Nagymama itt volt. Tehat itthon voltunk anyukammal ketten + Tomikam. Mielott anyukam megjott, Tomtom mar szarazon kohogcsélt, de arra kapott is szirupot, szerette is azt, siman bevette. Aztan mikor anyukam megérkezett, ra két nappal Tomika az ovibol hazajott, majd ebéd, alvas, de ez utobbi nem jott ossze. 2 orat kohogott, de mar annyira, hogy szinte levegot venni nem tudott.
Telefon az altalanos orvosnak, aki természetesen a 2 ora alatt nem vette fol. Itt mar besokalltam, hiszen nézni a kis duzzadt almos szemeket, és két fulladt kohogés kozott csak a "Mama, mama!"-t hallani, nem birtam. Irany a korhaz, hatha a gyerekosztalyon megnézné valaki.
Természetesen nem jutottunk tovabb a betegfelvételnél, nem mehettunk fol, marad a surgosségi. Lementunk. Ott aztan egy kis kezdo sutyerak fehérkopenyes (adminisztrator) tiszta bamba arccal ram kérdez:"Ezzel a problémaval jonnek a surgosségire?" Hat meg kell mondanom, elborult az agyam. Es elkezdtem neki magyarazni:"Igen, valoban nincsen leszakadva a keze, sem a fejébol nem omlik a vér, sot, még maganal is van, és jé tényleg nincsen laza sem, csak éppen nem kap levegot. A gyerekosztalyra nem vihetjuk fol ki tudja miért, akkor legyen szives adjon tanacsot, hova vihetném???"
"Hat, az biztos asszonyom, hogy itt Thononban nem egy egyszeru, de ne aggodjon, most nincsenek sokan (ha 3-an voltak rajtunk kivul, akkor sokat mondok), megnézzuk."
"Még szép, hiszen ugysem mentem volna el addig, amig valaki meg nem nézi."

Elotte két nappal voltunk orvosnal. Diagnozis: asztmas roham: kapjon Ventolint (spray az asztmasoknak, mely a kohogés megfékezésére kulonosen hatasos volt eddig), és ha kicsit slejmosabb lesz a kohogés kapjon kopteto szirupot. Mar amikor beadtam neki, kételkedtem... Az egyik hat a kohogés ellen, a masik meg pont kohogteti.
Az ugyeletes orvos szintén nagyot nézett, amikor az orra elé toltam a sok receptet, amit kapott a draga.
Diagnozis: nagyon hasonlit az asztmas rohamra, de NEM AZ. Gégegyulladasa van, surgosen abbahagyni a koptetot, ventolin mehet + egy masik "levegozteto" spray.
Es ott helyben kapott negyed ora aeroszolt, azaz egy levegozteto maszkot, ami utan elallt a kohogése, és végre follélegezhetett :). Borzaszto volt nézni ezt a kis dragasagot, a nagy korhazi asztalon, a maszkkal a szajan, kidagadt szemekkel, amint a kimerultségtol mar ellenkezni sem tud, csak lélegzik, és latszik, hogy orul neki... Remélem soha tobbet nem kell korhazba vinnem...
Ezek utan jobban lett, majd megint kicsit rosszabbul, mert rament a fulére, kapott kétoldali dobhartya gyulladast, egy kis kotohartya gyulladassal fuszerezve, mindezt a két hét alatt. Szegény kismanom, pedig mindent megtett, hogy jobban legyen, tobbek kozott szo nélkul bevette a gyogyszereket, és a végére mar a lélegeztetot sem utasitotta vissza. Azota parologtatunk, figyeljuk a nedvességtartalmat, hogy mindig 50% folott legyen.
Mostmar jol van, ujra ovizik, és szivesen megy. Hala az égnek nem hianyzott sokat, mert az oszi szunet pont beleesett a betegségbe.

Folyt. kov.

Minden oké

Masfél honapnyi kimaradas utan bekoszonok egy kicsit, legalabb csak annyit, hogy tudassam, minden rendben van velunk :).
Sok-sok dolog akadalyozott az irasban, tobbek kozott a Nagymama, aki két hétig volt velunk itthon, és rengeteg boldog pillanattal gazdagitott minket :). Aztan persze a lakas is rengeteg idot vesz el tolunk, csinaljuk a babaszobat, a pincét, a sajat szobankat, stb. Es mindemellett irto faradt vagyok szinte mindig. Persze igy a 6. honapban ez nem csoda, plane, ha hozzavesszuk, hogy a labamban az ideg még mindig be van gyulladva. Emiatt mar par hete nem is dolgozom. Ez az orom az uromben :).
Es nem kell itthon poshadnom, mert a draga dokibacsi a kimenoidomet megvaltoztatta. A betegszabin lévoknek kotelezo otthon maradniuk 9-11ig illetve 14-16ig. Az én dokim a kimenoidomet 8-20ig irta ki :). Nagyon szupi.
Nem hiszem, hogy még visszamennék dolgozni, amiben a doki is megerositett.

Elsoszulott dragasagom jol van, koszonjuk, majd legkozelebb elmesélem legutobbi asztmas rohamat, amit Nagymamanak produkalt, mig itt volt szegény. Azt elore bocsajtom, hogy Tomika egy kis hos, és minden gyogyszert nagyon ugyesen be is vett, minek eredménye képpen ma mar jol van, sot, holnap megint indul az ovi az oszi szunet illetve a hosszu hétvége utan.

Hamarosan folyt.kov...

Tomikam turelme és annak eredménye képekben

Szeptember 26.-tol maig (mult hét péntektol)

Péntek:
Ma este fél 7-kor vettem részt életem elso szuloi értekezletén. Ez egyben jo és rossz érzéseket is keltett bennem, mint gondolom mindenkiben. Miszerint buszke vagyok (de nagyon) a kisfiamra ennek ellenére a fene enné meg azt a szaguldo idot.
Az egész egy kozos szuloivel kezdodott, azaz az ovoda 5 csoportja ossze volt vonva egy nagyteremben. Nagyon sokan voltunk, a ovonoi kar meg is lepodott, nem szamitottak ilyen nagy érdeklodésre. Az elkovetkezendo egy ora abban merult ki, hogy tobb szulo is elégedetlenkedett amiatt, hogy gyerkoce egy vegyes szintu csoportba kerult. Ez azt jelenti, hogy vannak kis-, kozép-, illetve nagycsoportos gyerekek is ugyanabban a csoportban. Nem tudom, én hogyan alltam volna hozza egy ilyen csoporthoz, de azt tudom, hogy orulok, hogy az enyém nem ilyenben van. Még akkor is, ha csak egyet tudok érteni az ovonok altal adott magyarazattal, miszerint a nagycsoportosok huzzak fol a néha egy helyben topogo kiscsoportot. De a jo vagy rossz hatast ennek a fajta szemléletnek még nem tudhatjuk, hiszen még csak 1 honapja jarnak oviba a gyerekek.
A kozos szuloi utan mindenki a sajat termébe vonult. Itt a mi ovonéninktol, Evelyintol (aki az ovi igazgatoja is) megkaptuk a magyarazatat, hogy o miért nem akart vegyes csoportot. Mégpedig azért, mert o jovo szeptembertol nyugdijba megy, és igy szeretett volna maganak kedveskedni egy ilyen csokorral, amit én fulig éro szajjal vettem tudomasul, hiszen Tomikam is ezek szerint egy kis virag ebben a csokorban :). A kivalasztasi szempont pedig roppant egyszeru volt: a legidosebb 3 évesek kerultek hozza. Allitasa szerint egy nagyon szuper kiscsoportrol van szo :).
Ezt kovetoen megnézhettuk gyermekunk dossziéjat, ami konkrétan egy dosszié, és mindazokat a remekmuveket tartalmazza, amelyeket utodunk készitett :)))))).
Ettol aztan padlot fogtam, hiszen aki ismer engem, tudja, hogy mennyit foglalkozom Tomikaval, azaz minden nap van egy kis bicaj, egy kis gyurma, festés, nyomdazas, gyonyfuzés, rajzolas, és hat a mesélés az naponta minimum 2x 2 torténet. Ennek ellenére még nem tudtam elérni nala, hogy valami konkrétat rajzoljon, hagytam, majdcsak elkezdi utanam szabadon. Nos a dossziéban talaltam egy 2 szemmel, egy orral, egy szajjal rendelkezo napocskat(eloszor azt hittem, hogy ez csak egy gyermekrajz példa, aztan jottem ra, hogy ezt az én gyerekem csinalta), gyurmabol készult napocskat (a kész példanyt lefénymasoltak, az volt a dossziéban), egy nyomtatott rajzot, melyen csak a kislany szoknyajat volt szabad kiszinezni, és ez is helyes volt, egy elore rajzolt girbe-gurba kotelet, melyre pontosan kellett a kivagott gyongyoket ragasztani, ez is helyes volt, stb. Egy szo mint szaz, ledobbentem rendesen, és csak azt sajnaltam, hogy apa nem lehetett velem, hogy is lassa mindezt. Ugyanis azt mondtak, hogy ne hozzunk gyerkocot, mi ezt figyelembe vettuk, nem ugy, mint par szulo. Ebbol is tanultunk, legkozelebb mindketten megyunk, ha torik ha szakad.
Mivel mar volt alkalmam kilesni, hogy kiscsibém (én Tomi vagyok nem csibe-mondta tegnap a dokinak) milyen szuper kreativitassal és gyongyfuzo érzékkel rendelkezik, egyik reggel elrohantam, és vettem neki egy készletet, kicsit fiusabbat, mint ezek altalaban szoktak lenni. Ime az eredmény, melyet csakis a kép kedvéért vett fol, mert kulonben nekem csinalta :)

A hétvégén pedig nagy segitségemre volt, mert leszedte nekem a megszaradt bugyikat és zoknikat a szaritorol, illetve a kovetkezo adagot ki is teregette. Mindezt o szerette volna, még mielott valaki azt gondolna, hogy ilyesmiket kérek tole :p...Ez az o muve, de komolyan :)

Még mindig hétvégén, miutan segitett nekem takaritani, minden eszkozét szo szerint bevetve, pihenésképpen megjutalmazta magat egy kis karaokéval :).

Tegnap elott délutan elmentunk a belvarosi jatszotérre, amig az ovinak nem volt vége, igy kevesen voltak. Viszont talalt maganak egy kis baratnot, akit kézen fogott, és hivta jatszani, igy "Gyere Marie-Lou (mari-lu), mutatok neked valamit!"
Az egészben csak az volt a poén, hogy a kislanyt Thalianak hivtak, Tomtom csak rogtonzott :):):)
Ime a kis szivtipro a hintaban:
Még a jatszon tortént egy nagyon aranyos dolog. Egy fél fejjel nala nagyobb kisfiu érkezett, aki rogton okolbe szoritott kézzel kezdett el ugralni elotte. O meg csak szépen odament hozza, szépen megfogta a kezét, és egy "Gyere, jatszhatsz velem!" mondattal rogton lefegyverezte a kolkot. Persze ez tetszett is neki, hiszen az ilyen gyerekeknek valoszinuleg ez a céljuk, a figyelemfolhivas, illetve a baratsag keresés, de csak ezt a modszert ismerik. Ezek utan marha jol eljatszottak egyutt.
Végezetul pedig a bicikli utanfutojaba kérdezés nélkul bemaszo (szajabol kilogo 5 cumis) kisfiut zavart el "Kifelé, ezt nem szabad, enyém!" felkialtasokkal.