Zoo

Fenti címem később nyer majd jelentést.
Persze írhattam volna Állatkertet is, és az is találó lett volna, hiszen oda mentünk. Csak külföldiül érdemel a későbbiekben magyarázatot.
Tömören összesűrítve azt mondhatom, hogy mindekét kiskrapek nagyon várta, nagyon tetszett nekik, és egyenes arányosságban ahogyan fáradtak, annál kevésbé érdekelte őket.

Minden kétséget kizáróan ez volt a legkedvesebb attrakció számukra


A képpel ellentétben, maga a fóka nem igazán hozta lázba, pedig kedvenc plüssállata is az

Két kis szerencsétlen gyerek.
Teória: Szülők a padon, kölyköknek nincs hely, ők lezavarva
Valóság: Tomci különleges gyerek, mindig olyat és úgy csinál, amit más nem-> leül a kistér közepére falatozni-> Matyó mindent úgy csinál mint a bátyus -> Ő is leül a földre

Ez a hüllő viszont igazán kótyagos volt, Tomci majdnem be is pisilt a röhögéstől. Annyira próbált kijutni a terráriumból, hogy picit sikerült fölmásznia az üvegre, végül hanyatt esett a teknősre :)))

Köszönjük ezt a szép napot Nagyiék!

És akkor a beígért Zoo:
Beszélgetés Nagymama és Tomika között
T: Nagymama, ma 26.-a van?
Nm: Igen Tomikám.
T: Jó, akkor beírom a naptárba, hogy az Állatkertben voltunk. De tudod, azt nálunk Franciaországban úgy mondják, Zoo.

Gondolom egyszerűbb volt neki leírni a Zoo-t, mint az Állatkertet. Utána tőlem kérdezte ismét, hogy:
T: Anya, ma 26.-a van?
A: Nem, kisfiam, 27. Miért?
T: Jajj, ez nem lehet igaz, beírtam pedig a naptárba a 26-hoz. Akkor kihúzom, jó?

Már előre félek, mi lesz ha rossz jegyet hoz majd egyszer haza, mert annyira tud önmagára haragudni, amikor elszúr valait, hogy hajjajj....