Koszonjuk nekik ezt a csodas élményt, természetesen parom volt a legboldogabb, aki néhany percig még vezethette is a gépet :).
A repulésrol még csak annyit, hogy Tomikam is velunk tartott. Aznap kulonosen faradt volt. Par perccel folszallas utan mar aludt is az olembe hajtotta a fejét. Ot aztan mit sem zavarta, hogy ez egy kisgép, mega hangos, minden rezdulését érzed, és még arra sem ébredt fol, amikor Visegradnal miutan elhagytuk a varat, a pilota szo szerint folkapta a gépet. Raph is és én is mondhatom, hogy rengeteget repultunk mar, természetesen utasszallito gépen, de ennyire érezni a gyomrunkat a torkunkban még egyikonknek sem sikerult. Mi majdnem nyultunk mar az ulések hattamlajaba odakészitett papirzacskokért, Tomci pedig csak horkolt tovabb.
Hat igen, o mar a mama hasaban kezdte a repulés gyakorlasat... :)
Hat igen, o mar a mama hasaban kezdte a repulés gyakorlasat... :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése